Az EU nemzetközi szerepe

Az Európai Unió fontos szerepet tölt be a diplomáciában, az emberi jogok előmozdításában, a kereskedelemben, a fejlesztésben és a humanitárius segítségnyújtásban, valamint a multilaterális szervezetekkel való együttműködésben. Az EKSZ feladata, hogy törekedjen az egységesség biztosítására az Európai Unió nemzetközi fellépésében, valamint koordinálja azt.

A Lisszaboni Szerződés egyértelműen meghatározza, hogy milyen irányvonalakat kövessen az Európai Unió nemzetközi szinten.

„Az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.”

Íme néhány példa arra, hogy az EU milyen feladatokat végez a határain túl:

Hozzájárul a békéhez

Az EU világszerte vezet és vezetett béketárgyalásokat, továbbá támogatja azokat annak érdekében, hogy az egész világon elősegítse a konfliktusok megoldását, így például:

2015 júliusában az EU által irányított többéves diplomáciai erőfeszítések nyomán történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodás született az iráni nukleáris programról. Az EU mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és Oroszország is segítette a megállapodás sikeres megkötését. Irán vállalta, hogy semmilyen körülmények között nem fog nukleáris fegyverek előállítására vagy beszerzésére törekedni. Jelenleg az EU tölti be a megállapodás végrehajtását felügyelő bizottság elnöki tisztét.

Kolumbiát illetően az EU a korábbi ír külügyminiszternek, Eamon Gilmore-nak a kolumbiai békefolyamatért felelős különmegbízottként való kinevezése révén támogatja a kormány és a FARC mozgalom közötti béketárgyalásokat annak érdekében, hogy lezáruljon a több évtizedes polgárháború.

Ami Malit illeti, közvetítő tevékenységével az EU is hozzájárult a 2015 júniusában aláírt mali békemegállapodás létrejöttéhez, ezzel segítve az országot abban, hogy kilábaljon a mély politikai válságból. Az EU emellett a mali fegyveres erők terrorizmus elleni küzdelemre való kiképzésében is segít, továbbá jelentős fejlesztési támogatást nyújt az országnak. Ez jól példázza az EU átfogó megközelítését, azaz azt, hogy az EU minden létező – diplomáciai, biztonsági, pénzügyi és fejlesztési együttműködési – eszközét felhasználja e célokra.

Politikai, gyakorlati és gazdasági támogatása révén az EU a jugoszláv háborúk óta kulcsfontosságú szerepet játszik a nyugat-balkáni béke megteremtésében. Erre jó példa a Szerbia és Koszovó között az Európai Unió közvetítésével létrejött párbeszéd, amely mérföldkőnek számító megállapodáshoz vezetett 2013 áprilisában, és amelynek végrehajtása az EU segítségével jelenleg is zajlik.

Felelősségteljes szomszéd

Az Európai Unió keleti és déli szomszédságában számos olyan ország található, amely drámai politikai változáson ment vagy megy keresztül. Az ezen országok teljes értékű demokráciába való átmenetét támogatandó, az EU-nak az európai szomszédságpolitikával az a célja, hogy szilárd jószomszédi kapcsolatot tartson fenn a határainál fekvő országokkal. A szomszédságpolitika célkitűzései közé tartozik a demokrácia, a jó kormányzás és az emberi jogok előmozdítása, valamint a kereskedelem megnyitása és az együttműködés számos szakpolitikai területen, többek között a migráció és a vízumkérdések terén.

Fejlesztési partner

Az EU a fejlesztési támogatások legjelentősebb egyéni adományozója. Az EU és tagállamai együttesen a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) több mint felét biztosítják világszerte. Ez a hozzájárulás óriási hatással van emberek millióinak megélhetésére szerte a világon. Mindezek mellett az EU jelentős mértékben támogatta az ENSZ 2015-ben elfogadott új fenntartható fejlődési céljait, és elkötelezett azok végrehajtása mellett.

Emberi jogi politika

Az Unió a külkapcsolatainak középpontjába helyezte az emberi jogokat, és ezt a központi témát a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédekben, a fejlesztési politikájában és az általa nyújtott fejlesztési támogatásban, valamint a multilaterális fórumokon – például az ENSZ-ben – való részvétele keretében is kifejezésre juttatja. Az Unió emellett emberi jogi politikai iránymutatásokkal is rendelkezik olyan területek vonatkozásában, mint a halálbüntetés, a kínzás és az offline és online véleménynyilvánítás szabadsága. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) erősíti az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását azokban az országokban és régiókban, ahol e jogok és szabadságok a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. A szavazáshoz való jog emberi jog. A választási megfigyelés az Unió létfontosságú tevékenysége, melynek célja a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítása.

Az ENSZ partnere

Az Unió számos területen szorosan együttműködik az ENSZ-szel. Az Unió multilateralizmusba vetett hite a nemzetközi kapcsolatok tárgyalásos úton kialakított, kötelező erejű szabályai iránti elkötelezettségét tükrözi. Az Unió ENSZ-szel való kapcsolatát a Lisszaboni Szerződés kifejezetten rögzíti.

Hozzájárul a globális biztonsághoz

A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében az Unió polgári és katonai missziókat működtet világszerte. Ezek a missziók számos feladatot látnak el a határigazgatástól kezdve a helyi rendőrség képzéséig. Az uniós tengeri haderő Szomália partjainál folytatott Atalanta művelete például a kalóztevékenységek elleni küzdelemmel és az Élelmezési Világprogram humanitárius szállítmányainak védelmével foglalkozik. Az Unió a Földközi-tenger térségében elindította az EUNAVFOR MED Sophia műveletet, amely a földközi-tengeri térség déli középső részén tevékenykedő embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítésére és a további tengeri halálesetek megakadályozására tett szélesebb körű uniós erőfeszítések részét képezi.

Válságelhárítás és humanitárius segítségnyújtás

Az Európai Unió és tagállamai nyújtják a legtöbb humanitárius támogatást a világon. Életmentő segítséget nyújtanak katasztrófák áldozatainak, menekülteknek és más rendkívül rászorulóknak. A humanitárius segítségnyújtás a sajátos szükségletek megállapítására szolgáló kritériumok és a szükségletek felmérése alapján történik. Az erre irányuló munkát az Európai Bizottság egyik szervezeti egysége, az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO) koordinálja.

Az Európai Unió összehangolt módon reagál a nemzetközi veszélyhelyzetekre – legyen szó bármilyen jellegű veszélyhelyzetről –, így például a közelmúltbeli ecuadori földrengésre vagy a szíriai háború elől szökő menekültek ügyére. A szíriai konfliktus áldozatai számára az EU nyújtotta a legtöbb humanitárius támogatást. Ilyen veszélyhelyzetek esetén az Unió egyesítheti sürgősségi eszközeit, nevezetesen a humanitárius segítségnyújtást és a polgári védelmet. 2015-ben az Unió több mint 120 millió, természeti katasztrófa vagy konfliktus által sújtott személynek biztosított élelmet, menedéket, védelmet, egészségügyi ellátást és tiszta vizet több mint 80 országban.

Az éghajlatváltozás ügyének szószólója

Az Unió régóta élen jár az éghajlatváltozással szembeni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi erőfeszítésekben, és nélkülözhetetlen szerepet játszott abban, hogy 2015 decemberében az éghajlatváltozásról szóló párizsi konferencián (COP21) létrejöjjön az első egyetemes, jogilag kötelező, globális éghajlat-politikai egyezmény. Az EU a párizsi kötelezettségvállalások teljesítése ambiciózus nyomon követésének biztosítása érdekében párbeszédet folytat és együttműködik a stratégiai partnerországokkal. Ezenkívül az Unió és a tagállamai együttesen a legtöbb támogatást nyújtják a fejlődő országok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához.

Kereskedelmi tömb

Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. A kereskedelem közös politika, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról nem az egyes tagállamok, hanem az Unió tárgyal és az Unió írja alá azokat. Az Unió ezáltal egységes álláspontot képviselhet a nemzetközi partnerekkel szemben, miközben egy szabad és méltányosabb nemzetközi kereskedelmi rendszer előmozdításán munkálkodik.

Bővülő unió

Az Unió tagsága 1957 óta – amikor is hat ország megalapította az EU elődjét – jelentős mértékben bővült; a legnagyobb bővülésre a kommunizmus Közép- és Kelet-Európában történő bukását követően került sor. Az uniós tagság vonzereje, valamint az ezzel járó politikai és gazdasági stabilitás következtében sok ország kíván csatlakozni az Unióhoz, ám ehhez először szigorú uniós tagsági feltételeket kell teljesíteniük többek között a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatban.

Editorial Sections:

EEAS

Sign-up